2017-ben történelmi mélypontra csökkent Magyarországon a csecsemőhalálozási arány, az ország egyes részei között azonban óriási különbségek voltak - derült ki a KSH legújabb elemzéséből. Ebben véletlenszerű tényezők mellett a társadalmi rétegek közötti iskolázottsági és életszínvonalbeli szakadék, illetve ezek halálozási rátára gyakorolt hatása játszott fontos szerepet. Országos átlag alapján régiós viszonylatban jól állunk, de az EU-n belül még mindig lenne hova fejlődnünk.
A magyar társadalmi mobilitás alacsony és az egyenlőtlenség visszafogott mértékű - derült ki a Társadalmi riport 2018 című kiadvány egyik tanulmányából. A felső 10% jövedelme ingadozások mellett, de növekedett, miközben az alsó 10%-é alacsony szinten stagnált az elmúlt évtizedekben. A tanulmány szerint többek között Magyarországon jellemző, hogy magas a szülő és a gyermek iskolázottsága közötti korreláció, egyre többen azonos társadalmi rangban házasodnak, működik a "ragadós padló" és "ragadós plafon" elmélete - így nagyon nehéz kitörni a szegénységből (alacsony jövedelemből) és nehéz kiesni a gazdagok (magas jövedelműek) köréből is.
Egy széles és stabil középosztály megléte elemi érdeke egy országnak, mind gazdasági, mind társadalmi stabilitási szempontból, Magyarországon azonban a rendszerváltás óta épp ellentétes irányba haladtak a folyamatok - derül ki a Tárki "Társadalmi Riport 2016" című kiadványából. A hazai társadalom emellett erősen torzult, a jövedelmi középrétegbe való tartozás ugyanis nem garantálja, hogy az illető szociológiai értelemben is beletartozik a középosztályba, vagyis megfelel bizonyos életkörülményekkel kapcsolatos kritériumoknak. Relatív értelemben nem kiemelkedően szűk a magyar jövedelmi középréteg az európai átlaghoz képest, az abszolút - vásárlóerő-paritáson alapuló - jövedelmi viszonyokat nézve azonban elszomorító a magyar helyzet.
Szomorú eredményre jutott a McKinsey 25 fejlett országot felölelő friss kutatásában: kiderült, hogy a családok kétharmadának csökkent vagy legjobb esetben stagnált a reáljövedelme 2005 és 2014 között. A kevésbé képzett fiatalok helyzete romlott a leginkább, és az ifjabb generációk esetében fennáll a kockázata, hogy szegényebbek maradnak, mint a szüleik.
A magyar gimnazisták közül arányaiban kevesen készülnek külföldi alapképzésre, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az elmúlt években - állapítja meg az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatása. A tanulmány eredményei emellett arra utalnak, hogy Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek az oktatási rendszeren keresztül újratermelődnek, ugyanis a magyar iskolarendszer nem igazán képes a családi háttér okozta hátrányok kiegyenlítésére, vagyis a társadalmi mobilitás előmozdítására.
Noha a férfiak szignifikánsan többet keresnek a nőknél Amerikában (is), egy új statisztika arra mutatott rá, hogy a szebbik nem ügyesebben takarít meg a hasonlóan kereső férfiaknál - derült ki az Fidelity Investments 13 millió(!) számlát tartalmazó adatbázisából.
A társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséről számol be a KSH ma megjelent kiadványa, ami a háztartások életszínvonalát hivatott bemutatni. A legszegényebbek részesedése a jövedelmekből folyamatosan csökken.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A blue chipek közül pedig a Telekom vitte a prímet.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
