XIV. Leó pápává választása új irányt vetíthet előre a katolikus egyház társadalmi és gazdasági tanításában. Bár Robert Francis Prevost formálisan még nem hirdetett szociális programot, a Leó névválasztás és több évtizedes perui szolgálata alapján nem megalapozatlan feltételezés, hogy a Rerum Novarum örökségét kívánja továbbvinni. Az amerikai születésű, de latin-amerikai lelkipásztori terepen edződött új pápa eddigi tevékenysége arra utal, hogy közel áll hozzá az egyház decentralizált, közösségalapú, társadalmi részvételre épülő gyakorlata. Ha ez az irány valóban megerősítést nyer, akkor a szociális igazságosság és a gazdasági méltóság kérdése ismét központi helyet kaphat a katolikus tanításban – a 21. század körülményeihez alkalmazva a 19. század nagy fordulatát.
Tél és koratavasz a lázas iskolakeresés időszaka: a megfelelő pedagógus, osztály vagy intézmény kiválasztása maga mögé utasít minden egyéb témát nem csak a játszótéri, hanem különféle szülői Facebook-csoportok beszélgetéseiben is. Nem csak Magyarországon lett azonban az iskolaválasztás ekkora téttel bíró döntés, a nemzetközi szakirodalom számos ország példáján mutatja be Kínától Anglián át Romániáig, hogy a szülők felfokozott döntési helyzetbe kerültek. De vajon miért lett ekkora tétje az iskolaválasztásnak? Milyen dilemmákkal küzdenek a szülők döntésük során? A választás dilemmája vajon privilégium vagy olyan kényszer, amely a társadalom széles rétegeit érinti? A választás kényszere hogyan jelenik meg a különböző társadalmi csoportoknál?
Egy indiai befektetői csúcstalálkozó nemzetközi szinten gúny tárgyává vált, mivel a résztvevők között dulakodás tört ki az ingyenes ételért - számolt be a SCMP.
Magyarország gazdasága a kelet- és közép-európai régió országainak többséghez képest rosszabbul teljesített az EU-hoz történt csatlakozás óta eltelt két évtizedben – hangzott el a Társadalmi riport 2024 című tanulmánykötet bemutatóján. Önmagában imponáló felzárkózási eredményt ért el az ország az EU átlagához képest az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó tényleges fogyasztás terén, azonban az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 11 kelet- és közép-európai ország csoportján (EU11-ek) belül az ország pozíciója jelentősen romlott. A társadalmi konvergencia legtöbb mutatója terén is Magyarországon lassú és kismértékű volt a felzárkózás az EU magállamaihoz, addig az EU11-ek többi országánál valamelyest gyorsabb és nagyobb mértékű volt ez a folyamat, így Magyarország relatív lemaradásának mértéke nőtt.
Az alacsony jövedelmű gyermekek iskolai étkezési programját érintő ideiglenes felfüggesztését is védelmébe vett Rich McCormick, georgiai republikánus képviselő, miután a Trump-kormányzat szövetségi támogatásokat befagyasztó intézkedéseket hozott. McCormick szerint a gyermekeknek inkább munkát kellene vállalniuk egy McDonald'sban, mintsem ingyenes ebédet kapniuk, hogy fejlesszék munkaképességeiket és önállóságukat – számolt be az NBC News.
A Föld népességének a legvagyonosabb 1%-a rendkívül nagy mértékben felelős az emberiség szén-dioxid kibocsátásáért ezzel pedig különösen megnehezíti a kibocsátások kordában tartását és a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési cél megtartását - derül ki a brit Oxfam jelentéséből, amelyben a leggazdagabb emberek befektetéseiből, valamint ugyanezen réteg magánrepülőgépekből és jachtokból származó környezetkárosítását vetették össze a világátlag kibocsátásával.
Évtizedek óta nem koncentrálódott olyan hatalmas vagyon az indiai társadalom leggazdagabb 1 százalékának a kezében, mint 2023 végén - derült ki a World Inequality Lab nevű kutatóintézet jelentéséből.
Ma már a társadalmi mobilitás egyre nagyobb arányban azt jelenti Magyarországon, hogy a gyermekek rosszabb társadalmi helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest. Ez óriási változás az 1980-as évekhez viszonyítva, amikor ez a fogalom elsősorban még azt jelentette, hogy a gyermekek társadalmi pozícióban előre tudtak lépni – hangzott el a Munkaerőpiaci Tükör 2022 című kötet bemutatóján, amelynek tanulmányai idén a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás kérdéseit vizsgálták meg.
A fejletlenebb országrészeknek az elmúlt évek kedvező gazdasági környezete mellett sem sikerült sok tekintetben felzárkóznia a fejlettebbekhez, számos mutató alapján óriási szakadék tátong Magyarország egyes térségei között. A Központi Statisztikai Hivatal "Fókuszban a megyék - 2018. I-IV. negyedév" című kiadványában szereplő adatok ismét erre a sajnálatos jelenségre világítottak rá.
2017-ben történelmi mélypontra csökkent Magyarországon a csecsemőhalálozási arány, az ország egyes részei között azonban óriási különbségek voltak - derült ki a KSH legújabb elemzéséből. Ebben véletlenszerű tényezők mellett a társadalmi rétegek közötti iskolázottsági és életszínvonalbeli szakadék, illetve ezek halálozási rátára gyakorolt hatása játszott fontos szerepet. Országos átlag alapján régiós viszonylatban jól állunk, de az EU-n belül még mindig lenne hova fejlődnünk.
A magyar társadalmi mobilitás alacsony és az egyenlőtlenség visszafogott mértékű - derült ki a Társadalmi riport 2018 című kiadvány egyik tanulmányából. A felső 10% jövedelme ingadozások mellett, de növekedett, miközben az alsó 10%-é alacsony szinten stagnált az elmúlt évtizedekben. A tanulmány szerint többek között Magyarországon jellemző, hogy magas a szülő és a gyermek iskolázottsága közötti korreláció, egyre többen azonos társadalmi rangban házasodnak, működik a "ragadós padló" és "ragadós plafon" elmélete - így nagyon nehéz kitörni a szegénységből (alacsony jövedelemből) és nehéz kiesni a gazdagok (magas jövedelműek) köréből is.
Egy széles és stabil középosztály megléte elemi érdeke egy országnak, mind gazdasági, mind társadalmi stabilitási szempontból, Magyarországon azonban a rendszerváltás óta épp ellentétes irányba haladtak a folyamatok - derül ki a Tárki "Társadalmi Riport 2016" című kiadványából. A hazai társadalom emellett erősen torzult, a jövedelmi középrétegbe való tartozás ugyanis nem garantálja, hogy az illető szociológiai értelemben is beletartozik a középosztályba, vagyis megfelel bizonyos életkörülményekkel kapcsolatos kritériumoknak. Relatív értelemben nem kiemelkedően szűk a magyar jövedelmi középréteg az európai átlaghoz képest, az abszolút - vásárlóerő-paritáson alapuló - jövedelmi viszonyokat nézve azonban elszomorító a magyar helyzet.
Szomorú eredményre jutott a McKinsey 25 fejlett országot felölelő friss kutatásában: kiderült, hogy a családok kétharmadának csökkent vagy legjobb esetben stagnált a reáljövedelme 2005 és 2014 között. A kevésbé képzett fiatalok helyzete romlott a leginkább, és az ifjabb generációk esetében fennáll a kockázata, hogy szegényebbek maradnak, mint a szüleik.
A magyar gimnazisták közül arányaiban kevesen készülnek külföldi alapképzésre, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az elmúlt években - állapítja meg az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatása. A tanulmány eredményei emellett arra utalnak, hogy Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek az oktatási rendszeren keresztül újratermelődnek, ugyanis a magyar iskolarendszer nem igazán képes a családi háttér okozta hátrányok kiegyenlítésére, vagyis a társadalmi mobilitás előmozdítására.
Noha a férfiak szignifikánsan többet keresnek a nőknél Amerikában (is), egy új statisztika arra mutatott rá, hogy a szebbik nem ügyesebben takarít meg a hasonlóan kereső férfiaknál - derült ki az Fidelity Investments 13 millió(!) számlát tartalmazó adatbázisából.
Felszállás közben történt a baleset.
290 körül a halálos áldozatok száma.
40 kilométeres körzetben kő kövön nem maradt.
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
